A szinglifilmek hű korképet adnak napjainkról

Az Apám beájulna, az S.O.S. szerelem! és a 9 és fél randi rendezője, Sas Tamás újabb romantikus vígjátékon dolgozik. A Szinglik éjszakája négy barátnőről szól, akik még gyerekkorukban megfogadták, hogy soha nem mennek férjhez – egyikük aztán mégis meggondolja magát. Sas Tamással Szilvásváradon, a forgatás szünetében beszélgettünk.

– Az eredeti forgatókönyvet alaposan átdolgozták. Mi kell ma egy sikeres forgatókönyvhöz ebben a témában?

– Egyfelől fogalmam sincs, merthogy ezek inkább megérzések, illetve bizonyos tapasztalatokra való reagálások…

– Akkor megkérdezem másként: milyen volt az eredeti forgatókönyv és min kellett benne változtatni?

– A film pozicionálása változott meg. A szereplők társadalmi státuszát feljebb emeltük. Ez azért volt fontos, mert az emberek azt szeretik, ha a saját státuszukhoz képest feljebb lévő embereket nézhetnek a filmeken. A reklámok is erről szólnak. Ezt lehet vitatni és lehet ágálni ellene, de megváltoztatni nem fogjuk tudni. Tehát, ha sikerfilmet szeretnénk készíteni, akkor ezt a fajta pozíciót mindenképpen el kell érnünk. Egyébként, ha visszamenőleg megnézzük a magyar filmeket, abból is tisztán látszik, hogy amik nagyon alulra pozícionáltak, rendre megbuktak.

– Visszagondolva néhány korábbi filmjére, akárcsak a Rosszfiúkra: ezen vérezhettek el? Az alulpozícionáltságuk miatt nem értek el átütő sikert?

– Igen, minden bizonnyal ez lehetett az oka. Ezek a tapasztalatok, amikből igyekeztünk meríteni és tanulni a Szinglik éjszakája forgatókönyvének átdolgozása során.

– Az eddigi szinglifilmes sémákhoz képest a Szinglik éjszakája újdonságot hoz azzal, hogy a romantikus vígjátékba akciófilmes szál is keveredik.

– Próbáljuk tesztelni a magunk lehetőségeit és a magyar filmnézők befogadóképességét. Ahhoz egyikünknek sem fűlt a foga, hogy megcsináljon, mondjuk egy S.O.S. szerelem 2-t. Megnéztük, hogy az adott sávban merre lehetne elmozdulni. Az eredeti forgatókönyvben amúgy is volt egy kis kergetőzés, ennek adtunk nagyobb hangsúlyt.

– A film nagy részét Egerben forgatják. Egyrészt azért, mert a város zegzugos utcái és adottságai tökéletes háttérül szolgálnak ehhez a történethez. Ezen kívül jár a vidéki forgatás más előnnyel is, ha jól tudom.

– Igen, ez így van. Egy adatot mondok: ha Budapesten forgatjuk ugyanezt a filmet, hasonló helyszíneken, akkor semmi másért, mint a parkolásért körülbelül tíz-tizenötmillió forintot kellene fizetnünk. Amit itt Egerben elengednek. Szerintem a magyar filmesek egyre inkább rá lesznek szorulva erre. Ugyanakkor ez egy jó tendencia, hogy a vízfejű Budapest helyett máshol is lehet forgatni az országban.

– Az elmúlt években a szinglifilmek korszakát éljük. Ha majd hosszú évtizedek múltán visszanézünk erre az időszakra, mit fogunk gondolni a magyar filmtörténetnek erről a szakaszáról? Mennyire képviselnek maradandó értéket ezek a filmek?

– Bármennyire is furcsa, a My fair lady az ötvenes évek Amerikájáról elmond annyit, mint bármelyik művészfilm. Ha majd annak idején meg akarják ismerni a magyar valóságot, akkor szerintem nem fogják kikerülni ezeket a filmeket. Úgy gondolom, a mai jelenről sokat elárulnak ezek az alkotások, hű korképet fognak adni.

Napló, 2009

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .