A magyar ember szemérmes

A gazdasági válság hatására napjainkban fokozottan fontossá vált a munkahelyek megtartása vagy egy új állás megszerzése. A procedúra sokszor hosszadalmas, tele buktatókkal. Hogyan legyünk mi a befutók, hogyan vegyük sikeresen az akadályokat? A munkaerőpiac változásairól Joó Zsuzsanna karrier tanácsadó beszélt lapunknak.

– Miért fontos a jó önéletrajz?

– Eddig is nagyon sok önéletrajz érkezett be egy-egy állásra, de most még nagyobb lett a tét. Mivel ott hever 150-200 önéletrajz a HR osztályon, iszonyatosan nehéz közülük választani. Muszáj kitűnnünk valamivel.

– Kétszáz jelentkező esetén ez mégis hogyan lehetséges?

– A magyar ember szemérmes, nem mer előjönni az eredményeivel. Pedig, bármilyen rosszul is hangzik, arra kell gondolni, hogy egy „áru” vagyok a munkaerő piacon, „el kell adnom” magam. Vegyük számba az eddigi életünket, az elért eredményeinket és ne szégyenlősködjünk – bíztat Joó Zsuzsanna karrier tanácsadó.

– Mik a leggyakoribb hibák?

– Főleg a nőknek azt javaslom, hogy ne írják bele az önéletrajzukba a családi állapotukat és 40-45 éves koruktól már a korukat sem. Nem szégyellni vagy titkolni kell – csak nem kell vele idejekorán előjönni. A fényképpel is sokat lehet rontani, főleg, ha valaki nem fotogén. Csak akkor tegyünk be fényképet, ha azt kifejezetten kérik. Hazudni sosem szabad, viszont néha el kell hallgatni dolgokat, egyszerűen azért, mert diszkriminálhatnak.

– Mit kezdjünk az állásinterjún felmerülő kényes kérdésekkel?

– Ha nem kérdeznek rá konkrétan, de érzi az ember, hogy kíváncsiak erre is, akkor a beszédünkbe beleszőhetünk a családi állapotunkra utaló üzeneteket. Ezzel elkerülhetjük a konkrét kérdéseket. Ha mégis rákérdeznek, annak ellenére, hogy ez törvénytelen, akkor nagyon röviden, tényszerűen, magyarázkodás nélkül feleljünk.

– Tegyük fel, hogy tökéletes az önéletrajzom és briliáns módon szerepelek az állásinterjún is. Biztosan lesz még öt vagy tíz jelentkező, aki pontosan olyan, mint én. A munkáltató mi alapján fog dönteni?

– Minden döntés szubjektív. Ez ellen nem tudunk mit tenni. Másrészt számos olyan körülmény felmerülhet, amiről nem is tudunk. Lehet, hogy végül azt választják, aki már másnap munkába tud állni, míg másnak három hónap felmondási ideje van. Akit a mai világban behívnak állásinterjúra, az már elégedett lehet magával.

– Vannak cégek, amelyek fizetési igény megjelölésével kérik a jelentkezést.

– Az a cég, aki előre kéri a fizetési igény megjelölését, nekem azt üzeni, hogy gőze nincs, hogy a piacon mit fizetnek ezért a munkáért és/vagy a legolcsóbb munkaerőt akarja megszerezni. Minden cégnek van egy éves terve, s ha meghirdetett egy állást, nagyon jól tudja, hogy milyen költségkeretet állított be hozzá. Amelyik cég ezt nem tudja, az annyira komolytalan, hogy oda nem szabad elmenni dolgozni – vélekedik a karrier tanácsadó.

– Álláskereséskor sokan szembesülnek azzal, hogy a protekció a legjobb önéletrajznál is többet ér. Ez sokaknak kedvét szegi, akiknek nincsenek kapcsolataik.

– Egy percig nem kétlem, hogy ez az ország egy urambátyám ország. De ahol teljesíteni kell, oda akárkit nem lehet benyomni, mert ha nem teljesít, akkor úgyis kirakják. Másrészről egy új ember kiválasztása, betanítása nem kevés pénz és energia egy cég számára, ezért ha lehet, nem az utcáról vesznek fel valakit ismeretlenül.

– Hogyan tehetünk szert kapcsolatokra?

– Az ismerősök körét információszerzésre kell használni. Sok ember azt csinálja, hogy megírja az önéletrajzát jól-rosszul, elküldi és várja a csodát. Egy szalmaszálat nem hajlandó keresztbe tenni a saját önmenedzseléséért. A nők a legkatasztrofálisabbak! Mindenről beszélgetnek, de arról, hogy a másik munkahelyén mondjuk, ki megy el szülni, akinek meg lehet pályázni a helyét, arról nem.

– Milyen most a helyzet az álláspiac területén?

– A helyzet szörnyű, különösen vidéken. 40-45 éves kor fölött az emberek már nem akarják tovább képezni magukat, pedig még legalább húsz évig dolgozniuk kell. Nekik mindenképpen el kellene gondolkozniuk valamiféle átképzésen. Korszerű szakmában, számítógépes ismeretekben gondolkozzanak. Most üt vissza egyébként az is, hogy az elmúlt években boldog-boldogtalan diplomát szerezhetett magának mindenféle szakon, ugyanakkor alapvető szakmákban meg hiány van. Vannak olyan területek, ahol csillagászati összegeket fizetnének egy jó szakembernek, ha találnának egyáltalán valakit – mondja Joó Zsuzsanna.

Milyen a jó önéletrajz?

– Vázlatosan, de fejtsük ki azt is, hogy mi volt a feladatkörünk. Írjuk le az eredményeket is: tényeket, számokat, adatokat, amik arról árulkodnak, hogy hozzájárultunk-e a hatékonysághoz.
– Hogy ne tűnjünk túlképzettnek, ne soroljuk fel minden iskolánkat, csak azt, ami az adott feladathoz szükséges. Viszont ne hagyjuk ki a tréningeket, tanfolyamokat.
– Fontos része az önéletrajznak a kompetenciák felsorolása: képességek, készségek, gyakorlati tudás.
– Kérjünk volt munkahelyünkről referenciát, lehetőleg írásban. Ha ez nem megoldható, akkor az életrajzba csak a nevét írjuk bele annak a személynek, aki hajlandó rólunk szóban referenciát adni.

Napló, 2009

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .