Szóba se jöhet… Ázsia

full length of man on water
Photo by Pixabay on Pexels.com

Arra a kérdésre, hogy hova repülnél, ha lenne egy varázsszőnyeged, biztosan kapásból tudod a választ. Na és melyik az a hely, ahová egyáltalán nem vágysz? Az első, ami nekem eszembe jut: Ázsia.

Nem tudom, mások számára is ismerős-e ez az érzés. Nekem időről időre vannak olyan időszakaim, amikor sokkal könnyebb azt megmondanom, hogy mit nem akarok, mi nem érdekel, mint azt, hogy mi az, ami igen. Most megint éppen egy ilyen időszakomat élem. Ezért ez most egy ilyen anti-utazós lista.

Szóval, én Ázsiába egyáltalán nem vágyom. Nem tudok rá semmi kézzelfogható magyarázatot adni, hogy miért. Azon kívül, hogy a rizst sem különösebben szeretem. Egyszerűen nem mozgat meg bennem semmit. Ázsiával a legközelebbi kapcsolatot az Aliexpresszen keresztül ápolom és szerintem ez így is marad.

Aztán, ha úgy halok meg, hogy Afrikát sem láttam soha, amiatt sem leszek szomorú. Minden tiszteletem azoké, akik önkéntesként dolgoznak a fekete kontinensen. Én erre biztosan képtelen lennék. Túl meleg, túl sok állat, túl kevés komfort, túl sok betegség, túl ismeretlen, túl idegen. Nem, köszönöm.

Az arab kultúra szintén nem csalogató a számomra. A sivatagba nem vágyom, a hőséget utálom, a tevegelés nem az én műfajom (tériszonyom van) és a tengerparton hempergést sem nekem találták ki.

Na de nem kell ilyen messzire menni, tudok mondani olyan helyeket, ahová nem vágyom, innen a közelből is. Görögország. Miért? Passz. Se a tengere, se a konyhája, se a történelme nem vonz annyira, hogy ne lenne elég belőle az, amit a képernyőn látok vagy a könyvekből olvastam róla.

Párizs? Nem csábít. A francia nyelv hangzását nem szeretem. Sajtok, borok oké. Irodalom igen, festészet szintén. Imádtam a Házibulit és nem ez volt az egyetlen francia film az életemben. De annyira azért nem bűvölt el egyik sem, hogy Párizsba akarnék utazni. Egy kastélytúrára szívesen beneveznék, de maga a főváros nincs a bakancslistámon.

Persze a fenti lista bármikor változhat. Finnországba sem vágytam soha. Sőt, a nyakamat mertem volna tenni rá, hogy ez a hely biztosan nem nekem való. Ha nem sodor egy jóképű finn fiút az utamba az élet, soha nem tudtam volna meg, hogy mekkorát tévedtem.